Kémiai kockázatértékelés
Lényege, hogy a vállalkozó köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni, értékelni, vagyis kémiai kockázatértékelés-t végezni
A vegyszerekkel kapcsolatos veszélyelemzés (kémiai kockázatértékelés), amiket a napi kézmosás, mosogatás, takarítás során használnak. Ezekről lennie kell egy ANTSZ bejelentő lapnak, a biztonsági adatlapoknak és magának a kémiai kockázatértékelésnek mely tartalmazza még a friss jogszabályokat illetve fogalom meghatározásokat is.
A munkáltatónak a kockázat becsléshez szükséges kiegészítő információkat be kell szereznie a gyártótól, forgalmazótól, ill. a beszállítótól (biztonsági adatlap).
A felhasznált anyagok megismerése után megállapítjuk, hogy az alkalmazott anyag(ok) a veszélyességi csoportok melyikébe tartoznak.
A felhasznált anyagok mennyisége és az emberi szervezetre gyakorolt hatása alapján megítéljük a kémiai kockázat mértékét (minőségi, mennyiségi) a hatás valószínűségének meghatározásával pedig a végleges veszély nagyságát. A kockázat becslés alapján megelőző intézkedéseket hozunk, melyeket a munkáltatónak be kell tartani. A kockázatbecslést dokumentálni kell.
A kockázat becslést újra kell végezni, ha a munkahelyen, ill. a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést, elavulttá teszik, vagy foglalkozás egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá. Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha kockázatbecslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre, csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, ill. bevezették.
INGYENES ÁRAJÁNLATUNKÉRT KATTINTSON >>>ide<<<
A megelőzés - kockázatkezelés - általános elvei
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés vagy más megfogalmazásban a - munkabalesetek és foglalkozási, vagy a foglalkozással összefüggő megbetegedések, illetve fokozott expozíciós esetek megelőzése - érdekében, a munkavédelmi törvény megfogalmazása szerint, a munkáltató köteles figyelembe venni az általános követelményeket, amelyeket kilenc pontban felsorol. Ezek a követelmények lényegében megegyeznek az európai közösség tagállamai vonatkozóan megfogalmazott, megelőzési - kockázatkezelési elvekkel. Mind két megfogalmazás magában foglalja - a prioritások, a fontossági sorrend fenntartása mellet - azt az alapvető elvet, hogy az elérendő célt - a balesetek és megbetegedések megelőzését, - többféle módon is el lehet érni.
Az egészségügyi kockázatok azonosítása, értékelése, adott munkahelyeken, a tevékenység jellegéből adódóan, szükségessé teszi az expozíció - légszennyezés, porterhelés, klimatikus körülmények, zajszint, stb., - mérését, speciális megfigyelés - monitorozás - és expozíció becslési technika alkalmazását, és az ehhez szükséges szakértői, laboratóriumi háttér biztosítását. A veszélyek és kockázatok felismerése és értékelése önmagában még nem megelőzés, hanem eszköz a megelőzés felé vezető úton a cél eléréséhez.
Az egészségkárosodás megelőzése
A munkakörnyezet az emberi környezetnek az a veszélyes eleme, amelyben olyan egészségkárosító hatások is jelen vannak, amelyek a lakosság egyéb csoportjai körében nem fordulnak elő. Ezért a különböző munkahelyeken dolgozó emberek egészségének védelmére a társadalomnak különös gondot kell fordítania, amelyet számos jogszabályi kötelezettség is alátámaszt, illetve igazol.
INGYENES ÁRAJÁNLATUNKÉRT KATTINTSON >>>ide<<<
Kémiai kockázat becslés, kockázat kezelés, kockázatértékelés
A kockázat:A veszély megvalósulásának, azon a káros hatás bekövetkezésének valószínűsége.
A kockázat becslés:Veszélyhelyzetben a sérülés vagy egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának átfogó becslése a megfelelő biztonsági intézkedések kiválasztása érdekében. Lényege: a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának olyan elemző módon történő áttekintése, amikor a munkáltató nem csak abból indul ki, hogy a különféle jogszabályokban előírt követelmények megvalósultak-e vagy nem, hanem sorra veszi azokat a lehetőségeket, amelyek a munkavégzéssel összefüggésben valamilyen formában a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztethetik.
- A kockázatanalízis szempontrendszere
- Kockázat becslés
- veszély azonosítás
- veszély jellemzés
- expozíció becslés (dózis-hatás, összefüggés)
- kockázat jellemzés kvantitatív/kvalitatív
- Kockázat kezelés
- kockázat értékelés
- kockázat kezelési stratégia
- a) intézkedések kockázatok elkerülésére
b) intézkedések kockázatok csökkentésére - Folyamatos kockázat kontroll program
- Kockázat-kezelés eredményességének mérése, intézkedések, felelősök munkájának ellenőrzése, megismételt kockázatbecsléssel
- Kockázat-kezelés eredményességének megítélése költség-hozam elemzések
- a) intézkedések kockázatok elkerülésére
- Kockázati kommunikáció
- Managment feladatainak meghatározása
- Munkavállalók feladatainak meghatározása, ellenőrzése
- Oktatás, képzés, aktivitás
- Lakossági tájékoztatás
- Munkavállalók megelégedettsége a munkahelyi kockázat kezeléssel
- Lakosság megelégedettsége a környezeti kockázat kezeléssel
- A kockázatkezelés fő célja:
- Kockázatok elhárítása illetve minimálisra csökkentése
- Megleendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása.
- A munkáltatói intézkedés módjára vonatkozóan a következő követelményeket kell figyelembe venni.
- A veszélyek elkerülése
- A nem elkerülhető veszélyek értékelése
- A veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése
- Az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására
- A műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása
- A veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel
- Az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkavégzésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására
- A kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest
- A munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása
Az intézkedések végrehajtását követően szükségessé válik az intézkedés hatásosságának ellenőrzése.
INGYENES ÁRAJÁNLATUNKÉRT KATTINTSON >>>ide<<<
A KÉMIAI VESZÉLY TARTALMA ÉS JELE
Robbanó anyagok és készítmények.
Az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak.
Megnevezése: robbanásveszélyes, Jele: e
Oxidáló anyagok és készítmények.
Azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak.
Megnevezése: égést tápláló, oxidáló. Jele: o
Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények.
- Azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony
- Azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak
Megnevezése: fokozottan tűzveszélyes. Jele. f+
Tűzveszélyes anyagok és készítmények.
- A levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek
- Szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak
- Olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek
- Vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben
Megnevezése: tűzveszélyes. Jele. f
INGYENES ÁRAJÁNLATUNKÉRT KATTINTSON >>>ide<<<
Tűzveszélyes anyagok és készítmények.
Olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek
Megnevezése: éghető. Jele. -
Nagyon mérgezőek
Azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben - a közepes halálos dózis szájon át kisebb, mint 25 mg/testtömeg-kilogramm, bőrön át kisebb, mint 50 mg/testtömeg-kilogramm - halált, heveny egészségkárosodást okoznak
Megnevezése: nagyon mérgező. Jele. t+
Mérgezőek
Azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben - a közepes halálos dózis szájon át 25-200 mg/testtömeg-kilogramm, bőrön át 50-400 mg/testtöme-gkilogramm - halált, heveny egészségkárosodást okoznak.
Megnevezése: mérgező. Jele. t
Ártalmasak
Azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a nagyon mérgező vagy a mérgező veszélyességi osztályba.
Megnevezése: Ártalmas. Jele. xn
Mutagén anyagok és készítmények
Amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak, vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát
Megnevezése: mutagén. Jele. xn-m
Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok
Amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak
Megnevezése: reprodukció gátló, utódkárosító. Jele. xn-x
Maró (korrozív) anyagok és készítmények
Amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák
Megnevezése: maró. Jele. c
Környezetre veszélyes anyagok és készítmények
Amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák
Megnevezése: környezeti veszély. Jele. n
INGYENES ÁRAJÁNLATUNKÉRT KATTINTSON >>>ide<<<